Mint bizonyára azt már többen tudják, hogy lovasoktatói képzésre is jelentkeztem ez éve szeptemberében. Na nem azért, hogy minden fölös energiámat lekössem, hanem, mert tanulni akartam. Hiszem, hogy ez a lótalanság, épp egy átmeneti állapot, mely reményeim (és Emmáéi szerint is)nem fog túl sokáig tartani. Szóval fontosnak éreztem, hogy megtanulhassak jól tanítani, elsajátítani mindazon fortélyokat, melyek a gyakorlatban esetleg nem jönnek elő. Másrészről élvezetes ismét e nemes sportágot diákként űzni. Aki -legyen szó bármiről- elért már valamilyen szintet, mindig örül, ha ezt tovább fejlesztheti.
Ebben nekem ma a Delelő Lovastanya egyik gyöngyszeme, névszerint pedig Pedro (ő nem egy latin vérű, olasz csábító, hanem egy szürke nagyon jó fej lovacska) állt a segítségemre.
YO volt :o)))))))
No comments:
Post a Comment