Amikor elkezdtem blogolni, jó ötletnek tűnt, hiszen kiírhattam magamból sok mindent, így a lelkem is megkönnyebbült, másrészről tanulva abból, amikor az anyu beteg lett, hogy nehezebb elmondani egyenként, hogy mi történik, mint egyszer leírni, hogy akit érdekel az olvashassa. Így könnyebb, hiszen tudom, hogy amikor nagy dolgok történnek, pláne olyannal akit szeretünk, érdeklődünk, kérdezünk, kíváncsiak vagyunk...ez persze jól eső érzés, ám néha (nem bántás), de megterhelő, pláne ha olyan események jönnek, amikről nem szívesen beszélünk.
Nagy jelentőséget tulajdonítunk ennek a napnak, mintha a holnaptól várnánk a megváltást, egy jobb jövő kezdetét, pedig ez nem naptári napokban számolható, csakis bennünk keresendő a válasz. Bennünk van az erő a változtatáshoz, és bennünk van a tudás a felismeréshez. De egyre bizonyosan jó ez a nap (azon felül, hogy nagyot bulizzunk), hogy picit számot vessünk, mit értünk el, miket tudtunk megvalósítani és hogy hová tart az életünk.
Talán életem egyik legnagyobb fordulatokkal járó éve volt a 2009-es. Sok öröm, boldogság, megannyi fájdalom és kudarc övezte, tervek szövődtek, cserélődtek...de nagyon nagy tanulságok voltak benne. Magamról tanultam a legtöbbet. Elfelejtettem hinni és bízni, elsősorban a saját képességeimben. Nem hittem, hogy így átvészelem az elmúlt pár hónapot, és a végére nem is csak túlélés lett, de egész jól alakultak a dolgok.
Egy biztos, ismert partszakaszt hagytam magam mögött, ahol tudtam minden göröngyöt, már láttam minden buktatót. Nyár végén egy rozoga hídra léptem rá, aminek a túlpartja a ködbe vész, ám minden lépésemmel, melyet bizonytalanul eleinte, de elkezdtem megtenni az ismeretlen felé, cölöpöket raktam a deszkák alá, és most már, ugyan félve még, de egyenesen haladok, már nem nézek folyton lefelé, mert érzem, hogy egyre stabilabb a híd, és ahogy egyre közelebb érek a másik parthoz, oszlik a köd és már látszik hová visz az utam.....egy teljesen új világ felé....(erről bővebben hamarosan)
Éjfélkor senki se felejtsen el kívánni, én is megteszem, ám kívánságod maradjon a saját titkod...
Én (mi) nagyon sok boldogságot, örömöt és siker kívánok mindenkinek!! Kívánom, hogy mindenki leljen rá a sorsa által kitűzött útra és kívánok hozzá erőt, hogy végigjárja....
B.U.É.K!!!
Cat & Emma
No comments:
Post a Comment