árverés

Eddig csak lovakkal kapcsolatosan volt szerencsém az ilyen jellegű eseményhez...és annak is meg van a feeling-je, de ez nem volt semmi....
Ma Auckland másik végében autóárverés volt. Mint írtam volt pár bejegyzéssel ezelőtt, az, hogy itt autót árverésen vegyél, nem ritka, sőőt, jó buli, hiszen a piaci ár (nem ritkán) feléért hozzájuthatsz pöpec verdákhoz. 
Az én "kis" Daewom helyett szeretnék egy másik hipi-szupi járgányt tehát ennek okán lettem gazdagabb eme élménnyel.
Már hétfőn is belekóstolhattam az árverés hangulatába, de kevés autó, kevés vevő még nem generál pezsgő licit feelinget. Na de ma....két helyszínen párhuzamosan gurultak be és ki az autók, így egyszerre lehetett elképedni (néha az ostobaságon, néha az elképesztően alacsony áron) és nyomon követni az eseményeket. 
Hozzá kell tennem, hogy - gyanítom, hogy az árak miatt - nem csak magánszemélyek, de szép számmal kereskedők is megfordulnak itt. Pl. a felső "üvegkalitkában" tuti volt kereskedő, mert a licit vezető (vagy tudom is én hogy hívják) erősen kacsingatott oda, és folyamatosan figyelte emeli e onnan vki az árat. 
A két hapsi, akik az árakat hivatottak folyamatosan hadarni, és ha tudnám fokozni ezt  szót, akkor még az sem szemléltetné kellő képpen, hogyan pörgött a fickók nyelve, szóval ők nem csak a száraz technikai adatok közhírré tételéért voltak felelősek, de hangulat csinálónak sem voltak utolsók...
Bár verda nélkül távoztunk (helyesbítek, azzal jöttünk, amivel mentünk), de mégis nagyon tetszett, hiszen elképesztő autókat láthattam, egy kettőbe volt szerencsém belecsüccsenni is, pl. egy gyönyörű hangú Skyline-ba, aminek a motorja úgy duruzsolt, mintha egy tigris dorombolna...