Szabadnapok, Bogácsi Kamra Mustra Jan. .21.

Ritka szombat az ilyen, de ma nem dolgoztam A tegnapot leszámítva viszont egyben 9 napot....no comment. De már ez sem tart sokáig :) Szóval pihi az a bizonyos jól megérdemelt. Már a tegnapi napra sem panaszkodhattam, fél10-ig sikerült aludni ami nálam rekord teljesítmény, ahhoz képest ugye, hogy reggel 6.30-ra járok dolgozni...a fél 10 szinte már bűn :) Teljesen mindennapos dolgokkal töltöttem a napot, csupa olyannal, amitől más sikítófrászt kapna, és legszívesebben addig gyalogolna, amíg el nem hagyná a kötelező házi munka fogalmát, én mégis rendkívül szívesen csinálom, csináltam (kivéve a vasalást, de ezt most hagyjuk). A mostamfőztemtakarítottam így egyben írva és ebben a sorrendben volt a kezdő fogásom :) sőt, még a délelőtt folyamán egy kellemes séta is belefért. Délután a kisasszony közreműködésével fincsi habos babos csokis sütit is összedobtunk, ami önnön sikerének lett áldozata, estére elpusztította a család. (csak most jutott eszembe, mennyire jól mutatott volna itt egy kép róla- de erről sajna lemaradtunk).

A mai napra kicsit korábbi, már 8 órási kelés volt feljegyezhető, majd Apu előállt az ötlettel, mely szerint menjünk el a közösségi házba, ahol ún. kamra mustra rendezvény lesz. Ott lesz kérem a falu apraja nagyja bemutatja kicsiknek s nagynak, hogy mi fán terem a bogácsiak kamarája, kamrája hencidája és boncidája....

Mit szépítsek, ehhez most nem volt sok kedvem, inkább kocsit mostam volna...szegény, a "koszos" enyhe kifejezés rá. Na mindegy, engedtünk a meghívásnak, és felsétáltunk az nagy bogácsi Közösségi Házba. Lövésem sem volt mi a bánat az a kamra mustra, a két szó fogalmával természetesen tisztában vagyok, de külön-külön; így egyben...

Bogács kicsike falu, bogács citynek szoktam "becézni" a lelkem, legalább így kapjon némi méltóságot, ha nem lenne községtábla, hát izé...az ember még át is szaladna rajta olyan szembetűnő méretekkel rendelkezik. Ellenben csendes... :) Na szóval, a közösségi ház udvarán található bogács city egyetlen, de nem elhanyagolható játszótere. Bármennyire is szarkasztikusan fogalmazok, a játszótérrel nincs semmi baj, mi is gyakran látogatjuk ha az idő engedi. Szóval a rendezvény külső helyszínéül ez szolgált. 

Kici felállított standokon, kici ész nem kínai árut lehetett venni, ész nem isz vót occó. :) Csupa környékbeli termelő jött, s hozta ki a portékáját, mézet, különféle befőtteket, olyan zöldség és gyümölcsfélékből amikről ember nem álmodja, hogy tartósítva is eláll. Pl. csipkebogyó, ahogy elnézte az üvegben, vmi ecetes cukros lében áztak a bogyók, a néni elmondása szerint savanyúság gyanánt...de volt ott pl. berkenye is. Na? Hát néztem nagyot, és itthon a "gugli" segítségét kértem, mert ezen a kérdésem bizony szégyenlem is érte magam, elbuktam....

Benn a közösségi házban, kocsonya verseny volt, mindenki 2 tál kocsonyával nevezett és 3 mesterszakács bírálta el a lelkes háziasszonyokat. És! végre fény derült a kamra mustra rejtelmére is. Különféle díszítésekkel mini kamrák voltak bemutatva, hogy igazából mi mindennek is kell benn lennie...lekvárok, befőttek, füstölt disznóságok, de voltak pl. nyári konyhák kamra bemutatói is, itt pedig régi (tényleg régi) gépek voltak kiállítva ráadásul állítólag még működő képesek is volt a nagy részük. Volt ott kérem alássan daráló, dohány vágó, ezer éves sparhelt...mindezeket falusi népzene és helyi népviseletbe öltözött nénik színesítették...érdekes volt azt kell hogy mondjam. :)