A próbák a jótékonysági bálra zajlanak ezerrel, nem kis büszkeséggel töltve el, hogy mennyire ügyesek a "tanítványok". Pláne, mert ugye itt 40 év fölötti anyukák, óvónénik dadusokról beszélünk, akik nem feltétlen táncos lábúak, sőt a rendszeres testmozgás is a busz utáni futásban merül ki...szóval örül ezerrel :o)
Tegnap viszont hamarább lett vége a próbának, mert dolgom akadt....végre :o)
Amint mát posztoltam egy sikeres véletlen folytán felkeveredtem egy társkereső oldalra, és egy igen szimpatius fiatalemberrel sikerült összeismerkedni, de mivel mit ér a beszélgetés egy idő után...muszáj látnod, azt akivel próbálsz megismerkedni, meg kell tapasztalnod a pillantását, azt, hogy milyen érzést vált ki belőled, ha face to face ültök egymással szemben...
Szóval tegnap este megejtettük az első facecontrollt. Én úgy éreztem, hogy jól sikerült, aztán meglátjuk....hogy lesz e folytatás....
No comments:
Post a Comment